Ragyogó versennyel zártuk a Balatonon 2006 versenyévadot.
A rendkívüli indián nyár utolsó napján a szél percre pontosan a Windguru előrejelzése szerint történt.
11 órára jelezték az ÉNY szél felélénkülését....


Mellettünk készülődött a Lisa csapat, Pallus kapitányságával és Roni vezényletével.
Már induláskor látszott, hogy ez nem az ő napjuk lesz, mivel a motorjuk nem indult és széllel indultak át Almádiba a flaute-ban.

A Kenese MP kikötőből 1-2 csomós É szélben, ragyogó, 17 fokos időben futottunk ki motorral, és fél óra alatt átértünk.
Egy reggeli is belefért a Maraton Klub büféjében.
Reggeli közben örömmel néztük az É szél fokozatos frissülését, ami már  szépen csillogott adakint, amikor kiindultunk  rajtolni.
A móló végén készülődött Hajdú Balázs és csapata egy új, carbon csodagéppel, amit most láttunk először.

A rajtvonal elég rövidnek tűnt a több, mint 100 hajó részére, de így is meg kellett fontolni, hogy hol helyezkedjünk, mivel a
parthoz közelebbi végén, az RC hajónál kevesebb volt a szél, mint lent a bójánál, viszont igyekezni kellett a rajt után az első,
Kenesére tartó szakaszban, hogy hamarabb érjünk bele a Fűzfői öbölből megerősödő szélbe.
A 3 perces szabály érvényben volt és a Lisa nagy előnyben volt a kitekerhető cod-0 val.
Rajtra pont egymás mellett volt a három esélyes hajó. ( a két Asso és a Lisa ).
Lisa nagyon megindult a nagy fokkal.
3 perc után mi spit húztunk, FMC maradt a genunál, Lisa pedig genackert  szerelt fel.
Ezután ellőttünk nagyon, mert a Lisa hamar rájött, hogy sok a topp genacker 20 csomós félszélben, majd a levételnél a vízbe engedték.

A kenesei bóját 20 perc alatt értük el, de előtte már le kellett venni a spit, mert nagyon beélesedett a szél.
Az FMC volt itt a 2., a carbon hajó a 3., a Lisa a 4.

Innen vissza Almádiba nem volt kellmes menet, mert a szembejövő hajók között vágtatni az 5-6 szélben elég veszélyesnek tünt, mivel
sok hajó „felszaladt” a pöfföknél. A takarásoknál vigyázni kellett a trapézosokra, hogy ne csobbanjanak a hideg vízbe.
Menetközben öltöztünk be, mert nagyon nyáriasan indult még a menet.
Az FMC nagyon derekasan küzdött és nem is maradt le nagyon ezen a szakaszon, pedig két leányzóval mentek.
Almádihoz visszaérve újra szelíd lett a dolog, a nagy takarásban. „Innen irány a Tihanyi Apátság „- volt a kiírásban.
De hát először ki kell jutni az Almádi öbölből.. Megint fel a spinakker közben üdvözlet a rendezőknek Koltay Gusztinak, aki
nagyon vidám hangulatot tud teremteni.

Nem is hittük ekkor, hogy ezen a szakaszon fogjuk megdönteni az eddigi balatoni sebesség rekordunkat.
Az Almádi öbölből kifúvó  kb 20 -25  csomós pöffök a sima vízen nagyon begyorsított minket és túlléptük a 17 csomót.
Eddig ez még nem sikerült, mivel nagy szélben mindig a tó közepén voltunk a hullámokon, ami megfogja a hajót.
Tehát pillanatok alatt ott voltunk a Káptalani csücsöknél lévő bójánál aztán onnan még kb fél óra.
Ezen a szakaszon szemlélhettük meg a mezőnyt, ahogy küzdenek a spinakerek-el.
Elég hamar lekapják a kishajók a spit, ha jön egy pöff, nem kockáztatnak.

A célban nagyot ünnepeltünk Jaross Tamás barátunkkal, akit elvittünk erre a versenyre, mivel ő ebben a klubban oszlopos tag, és
hagyományosan vele indulunk ezen a versenyen.

A díjkiosztó nagyon jó hangulatban  zajlott, és mindenkinek jutott bőven a lakomából.

      Foto: Janko Virág

Egy szó, mint száz: örülünk, hogy nem hagytuk ki ezt a versenyt,
az Assozás minden szépségét kiélvezhettük

A jövő szezonban jobban kell szervezni az assos mezőnyt, mert kevesen járnak a versenyekre !

Detre Szabolcs