Nem
bántuk meg, hogy elmentünk erre a versenyre, mert emlékezetes dolgok
történtek.
A hely nagyon távolinak tűnik a térképen, de szerencsével 8-9 óra
alatt oda lehet autózni, még úgy is, hogy a Bodeni tó kerülése
komplikált,
pedig térképpel útszerkesztő programmal is el voltunk látva.
A csapat szervezés
mostanában nem egyszerű nálunk, mivel egy miniszter is ül a hajóban,
akinek a
programja elég összetett
és kiszámíthatatlan. Petrányi Zolival már régen
megbeszéltük, hogy velünk tart.
Az utolsó héten derült ki, hogy János nem tud
jönni, és akkor Zoli felajánlotta, hogy „hoz még egy embert”
A Peecasso csapat
egyik oszlopos tagja ugrott be, Szaplonczay Péter személyében.
Tehát mindenki
járatos volt az asso-zás tekintetében, csak az összeszokottság az EB
folyamán
alakult ki.
Erre jó lehetőség kínálkozott, mivel 6-7-es szelek fújtak, az egész
Európán végigsöprő front következtében.
Szél ezen a tavon szép idő esetén
teljesen kizárt, ezért nagy szerencséje volt a rendezőknek, hogy
megjött a
front esővel, széllel, továbbá évszázados hideggel.
A klub kicsi volt, a darut viszont a jövő kihívásaira
tervezték, tehát hatalmas volt.
Egy néhány jó olasz, illetve magyar egység kivételével
az assos élmezőny itt volt, akik között el szokott dőlni a dobogós
helyezések
sorsa az EB-ken.
A SIMO csapat egyszerűen félelmetes, legfőképp azzal hogy tíz éve ugyan
azokból áll és rendületlenül összetartanak.
Igaz még több más
osztályban
(Melges, MUMM 30, Maxi.stb) is versenyeznek. Ezzel
párosul
rátermettségük, ami következtében szinte verhetetlenek.
Ez így történt most is,
kezdeti kisebb bizonytalankodás után zsinórban nyertek, vagy 2.
helyeket
gyártottak a hat jó szeles
futamokban ( egy5. becsúszott nekik, egy rossz rajt miatt).
Négy futamot
nem akartak rendezni egy nap, féltették a társaságot, hogy nagyon
elfárad és abból baj lehet.
Viszont
vasárnap, az utólsó napon érthetetlen módon erőltettek egy gyenge
szeles futamot, amikor már volt hat futam.
Igaz a klub elnöke az első kör végén, egy nagy átrendeződés után
átvette a vezetést a 137-es hajóval és gondolom nem merték lelőni a
futamot.
A
futam teljesenfelborította az addigi
sorrendet,
de az óvások után helyre állt a rend, mindenkia
megérdemelt helyére került.
Nagyon sok volt az óvó kedvű svájci,
ígya középmezőny asso-i csak úgy
piroslottak az óvólobogóktól a célban.
A rendezők ajándékokkal elhalmoztak
minket, de nagyon fukar módon mérték az innivalót, ami a Gardán másképp
szokott
lenni.
Érdekes figura volt a főrendező. Minden kormányos értekezlet egy show
műsor volt, mivel hatalmas vehemenciával adta elő a mondandóját.
Ezek általában
nagyon triviális dolgok voltak. A várható szélviszonyokat viszont
nagyon
pontosan tudta.
Meg kell említeni azt is, hogy elnézést kért a résztvevőktől egy
rosszul kitűzőt rajtvonalért. Ez nálunk elképzelhetetlen, hogy a
versenyrendezés elismerje valamilyen hibáját.
A hajóknak egy külső kikötőben kellett állniok,
ami a világ legrosszabbul tervezett kikötője volt.
Egy nagyon zárt beton
kalitka volt, amiből az erős nyugati szélben csak motoros segítségével
lehetett,
széllel szemben kimenni.
Ezért
másfél óráig tartott a hajók kivontatása a
kikötőből, mivel egyenként húztak ki mindenkit egy hosszas készülődés
után.
A
klubból ebbe a kikötőbe egy motoros
taxizta
ki a népet, amiből a ki és beszállás életveszélyes volt.
De ezekért a
kellemetlenségekért kárpótolt a jó szél és a kellemes szálloda, amit a
rendezőség biztosított jutányos árért.
Esténként banketteket tartottak a rendezvény sátorban, ahol a
versenyfeszültségeket tudta oldani egymással a mezöny tagjai.
A nagy havasi kürtöt csak mi ketten, a Zolival mertük megfújni, nem sok
eredménnyel, szép hangokat nem tudtunk elővarázsolni,
de azért nagy sikert arattunk.
Az olasz asso vezetőkkel
megegyeztünk, hogy jövőre a Balatonon rendezzük az EB -t,
várhatóanjúnius 2- 3 - 4 napokon.
A hajók leszállítását vállaltuk Gardáról, ami valószínűleg nagyban
megdobja a
résztvevők számát.
Detre Szabolcs
UI: Nézzétek a verseny honlapján a képsorozatokat ! Nagyon
tanulságosak,
különösen a Saturday