Szombat kora reggel nagy
készülődés volt már 6 órakor Kenesén. A
csapatok-ellenfelek tele várakozással, vidáman üdvözölték egymást.
Melyik hajó van vízre téve? Melyik hajón hogy áll össze a
legénység, ki a kormányos?
Mi igyekszünk
minél több
versenyen elindulni, mivel jó dolog vitorlázni és sok élményt gyűjt
össze az
ember egy ilyen hét végén.
Nem értjük a többi Assost, hogy miért maradnak távol sok versenytől.
A verseny viszont nagyon
izgalmas volt, mivel a LISA-val és a Proligy-vel éles csatákat
vívtunk.
Szombaton a Lisa a gyenge szélben nagyon elment annak ellenére, hogy az
egyik
fordulójuknál felszúrta a genoát a száling, ezért vitorlát cseréltek
menet
közben. Ezzel veszítettek több száz métert, de behozták és nagyon
elmentek a
végére.
A Proligy nagyon gyors volt és jól vitorlázott. Szemesnél előttünk
fordult több perccel, amit megtartott Révfülöpig az időnként
megélénkülő D-DNy
szélben.
Révfülöptől visszafelé, a hosszú hátszélben lassan közelítettünk rájuk,
de reménytelennek
tűnt, hogy be tudjuk hozni. Megéreztük, hogy É-as szél fog bejönni.
Élesen az
északi part felé spinnackereztünk. Egyszercsak megkaptuk a szelet,
amivel
pillanatok alatt ledolgoztuk a hátrányt és egy hosszan tartó raumos
-félszeles lúvcsatába küzdöttünk a Proligy-vel egészen a célig. Nagyon
ügyesen
tartották magukat és nem tudtunk sokáig átfutni felettük. A cél előtt
100
méterrel aztán végre sikerült megtakarni őket és ezzel eldőlt a
verseny.
A
célba futáskor közölte Csilla a rossz hírt, hogy egy hajóhosszal (azaz
10 m-el !!) kint
voltunk a rajtnál ezért kizár minket. Eléggé megdöbbentünk, de szó
nélkül
tudomásul vettük.
Állítólag egy motorosból látott valaki, aki a mezőny előtt
rohangászott. Láttam is a motorosban az illetőt, akit kb 15 évvel
ezelőtt
alkalmatlanság miatt eltanácsoltak a rendező testületből. Most ez az
ember
egyszemélyben döntött. Valószínű összekeverte a dolgokat és nem tudta,
hogy nem
volt alkalmazva az egyperces szabály. Azért volt különös a hír mert a
második sorból
rajtoltunk. Meg is jegyezte valaki a hajónkon - mi ez a túlzott
óvatosság! A dolgot nem hagyjuk annyiban és reméljük visszakapjuk a
jogos győzelmünket.
Vasárnap reggel zuhogó eső és
pöffös északi fogadta a versenyre készülőket.
Az
első rajtnál sokan kimentek, mivel félszeles volt és nehéz volt fékezni
a
hajót. Az új rajt (fekete zászlós) 25 perc múlva volt,( a kiírásban 15
perc
volt megadva! ). Elindult a mezőny félszélben Akali felé 12-15 csomós
szélben,
ami rövidesen 25-30 - ra frissült. Mi mentünk elöl egy darabig, de
könnyű emberek
álltak a trapézon, és csak öten voltunk, ezért nem tudtuk igazán
megsiklatni a
gépet, így a Lisa átment alattunk és nagy előnnyel fordúlt Akali nál.
Harmadik volt a Vivasso,
negyedik a Nemere II.
A bója környékén 7-es befujásokat is kaptunk, amelyek között nagy
kiahagyások is előfordultak. Így küzdelmes volt a bója vétel előtti pár
száz méter. Azonnal kezdtük húzni a
spit, és megindulhattunk a Lisa után 14-15 csomós sebességgel. A
hátrány kb egy
kilométer volt, de behoztuk, mivel nem spinnackereztek. Szemesi bóját
nem
láttuk, akkora „bajusz” volt elől, hogy az betakart. Amikor a Lisa
mellé értünk
látjuk, hogy fellúvolnak. Mi a fene , elszakadt valamilyük ? Akkor
látjuk, hogy
szamár fordulóznak. Hűha hol a bója! (Pályarajz nem volt, irányszögeket
nem
adták meg, pedig benne van az általános versenykiírás kötelmeiben, hogy
a GPS
koordinátákról ne is beszéljek, felvezető motoros persze sehol, arra
sem futja
a másfélmilliós bevételből) Keressük a sárga
vagy piros bóját! (ahogy kiírták a rendezők) Valahol beleolvadva a
partba.
Halzolás és raumos irányban a megtalált bója felé. Sajnos
hirtelen eltűnt a szél a D part
közelében.
Mögöttünk a
Vivasso is felhúzta a spit és jöttek szépen. A
tihanyi befutóig nagyon elment a Lisa. Viszont a yardstick számításban
megvertük. A Vivasso lett a harmadik, összesítésben így az első. A
Proligy nem
jött el a vasárnapi fordulóra.
Hazaérve Kenesére örömmel láttuk, hogy a Rock Me
Baby csapat keményen edz, az új vitorláikat próbálgatva.
Értékelve a versenyt:
nagyon gyenge, szegényes, un.
takarékos rendezés; fogadás,
díjkiosztó nem volt, a eredménylista tele hibával, stb....
Az egész méltatlan volt
Mihálkovics Tivadar emlékéhez,
aki valószínűleg sokkal színvonalasabb versenyeket rendezett 120 évvel
ezelőtt.
Mindent
egybevetve a jó szél emlékezetessé tette a versenyt.