TVSK
Kupa 2004 Balatonföldvár- Keszthely
A
keszthelyi verseny a kenesei assos csapat számára már hagyomány, úgy
igazítja a
dolgait mindenki, hogy el tudjon jönni. Az idei verseny nagyon
sejtelmesen
indult, mert már az átmenet Földvárra sem volt egyszerű, ugyanis
viharos szél
süvített a Balatonon. Az eső lába is lelógott ezért a büféből nézve a
dolgokat
nem akaródzott senkinek kimenni a hajóhoz és nekivágni a késő délutáni
zord
időben. Pedig javasolt volt az átmenet, mivel másnap: kora reggel rajt
Földvár előtt.
Az Asso Le Mio csapat
nekilátott reklámot ragasztani a vitorlára,
ez jó
indok volt arra, hogy miért nem indulnak. Mi (elender) természetesen
egyedül
nem akartunk nekivágni és könnyen hajlottunk arra, hogy „menjünk inkább
holnap
korán”.
Ezt végig gondolva kiderült, hogy 6
kor kell elindulni, azaz 5-kor
kelni! -az nagyon keserves dolog!
Mindenki kivárt, amikor is valaki
elkiáltotta
magát „ gyerünk, indulunk” (úgy
emlékszem Gyula volt)
Lázas öltözködés és bepakolás a
hajókba, hiszen
eztán a vízen közlekedünk 4 napig, az autók maradnak itt!
Az Asso le Mio
felhúzta a nagyvitorlát is, mi óvatosan, - nehogy vizesek legyünk- csak fokot húztunk. Mikor Füred vonalába
értünk, erős szürkületben, 30 csomóra erősödött a szél, hatalmas
hullámokkal. Az Asso le Mio
persze nagy mellénnyel fogadott Földváron minket, és regéket meséltek a
20-25
csomós siklásaikról. Kicsit irigyeltük
őket, viszont szárazon, jól fésülten átértünk. Aztán egyenesen a
„Spari”
büfébe, ahol egy kemény este kezdődött. Elmenni onnan nem lehetett,
mert jó
volt a hangulat és mellesleg zuhogott az eső. A kenesei csapat szállása
a móló
tövénél volt, de azt sem vállaltam be a táskákkal ezért ledőltem a
hangárban az
első ágyra. (nem az elsőre mert abban aludtak)
Tehát mindenki átvészelte az
első éjszakát
A start azért volt izgalmas, mert az
egyik emberünk az ÁFI-ból,
vízen érkezett, a többiek pedig a szállodából a mólon vonszolták
magukat a nagy
táskákkal. Szóval a rajt lekésése testközelbe került és a vízen érkező
emberünket is vadászni kellett. Régen, mobil nélkül el sem tudom
képzelni, hogy
egy ilyen akció hogyan zajlott.
TVSK Kupa rajt,
szombat reggel 9 órakor
Meglepően sok hajó, (pontosan 207) gyülekezett a majd 2 km hosszú rajtvonalon. Könnyű 1-2-es É-i szél lengedezett. Nem volt egyértelmű a rajtolás helyének a megválasztása, ugyanis északabbra több szél volt, de irányra az alsó, D-i pozíció jóval kedvezőbb kellett legyen. Ezért annyira mentünk lefelé, hogy még benne legyünk a szélben, de legyen mélységünk is. Középen rajtoltunk, ami egészen jónak bizonyult és nagyon sajnáltuk azokat, akik északon a rajt hajótól indultak, mert úgy nézett ki, hogy katasztrofálisan le fognak maradni. Nem így lett…
Az É szél fél óra múlva megérkezett
és középen egy elképesztő luk alakult
ki. Három 70-el csatáztunk, amikor ez
bekövetkezett. Ettől a Orpfeus úgy megzavarodott, hogy a félszeles
menetben
meghalzolt és elindult vissza felé.
Északon a lemaradt hajók a part
közelében
nekilódultak és előre vágtattak. A szél ezután stabilizálódott és egyre
erősödött. Egy kis hajó mellettünk a genakkert erőltette a végletekig,
a
felborulás szélén volt folyamatosan, de ez őket nem zavarta. Északon az
új
sötétkék hajó nagyon jó szélben sokáig vezető pozícióban volt. Talán
ott
hibázott, hogy nem húzott genakkert és nem jött lejjebb a nagy
pöffökkel.
Révfülöpnél a délről előretörő
Nemere II, a középen jól vitorlázó Anna, az
északon jó szelekben haladó sötétkék hajó és a Danubius, középen két
Asso
képezte az élmezőnyt. Mi ekkor a második sorból figyeltük az
eseményeket, mert
a „ lavór ” nagyon megtépázott minket. A Lisa természetesen messze
eltávolodott
és eltűnt a ködben egészen délen.
Révfülöp után megerősödött a szél bő
5-ös
erősségre. Ez kedvezett az assoknak, mivel siklásba jöttek a félszeles
menetben. Eleinte spinakkerezni is lehetett, de aztán Badacsonyhoz
közeledve még
erősödött és egy kicsit élesedett is. Ekkor sikerült beérnünk a
Vivasso-t,
majd, Badacsony után a fiatal csapattal versenyző Rock me Baby-t is, ezzel már csak a Lisa volt előttünk.
A
Szigligeti öbölben is ragyogó szél volt, folyamatosan 12-13 csomóval
siklottunk
a széles pályán.
A Lisa egyszercsak előtűnt a ködből
Györöknél. Látszott rajta,
hogy egyhelyben áll. Először azt hittük, hogy felültek, mert nem volt
hihető a
siklásban lévő hajóból nézve, hogy tőlünk 3 kilométerre teljes
szélcsend van.
Pedig ez történt. Sajnos mi is beleszaladtunk a lukba, nem mentünk le
eléggé
délre. Mögöttünk, a keszthelyi öblöt jól ismerő Rick Gergely az
asso-val, jól
„beejtett” és délről szépen megkerült minket, amíg tehetetlenül
toporogtunk az
abszolút szélcsendben.
A szélnek ezt a balatongyöröki
tréfáját tanulmányoztam,
ami már egy jó párszor megbolondította
a vitorlás társaságot. Egyértelmű, hogy a Keszthelyi-hegy egy
hatalmas
kiterjedésű, mindenütt közel 400m magas, és jóval tömörebb, mint a
Balaton
felvidéki Hegyvonulat bármelyik része, ezért a szél sehol sem tud utat
találni
a tóhoz. Ez a hegy zordságára jellemző, hogy falvakat sem találunk
egyáltalán
benne csak barlangot. A különbség a két hegység között abból fakad,
hogy az
előbb említett hegység vulkanikus kúpokból áll, köztük völgyek ill.
medencék
vannak. A Keszthelyi- hegy viszont egy triász kori tömb.
Vonyarcvashegy-en túl aztán
megint fújt a szél, de ez már É-Ny-i irányú volt.
Mindenesetre, aki egészen délre húzott le,
nagyon jól
járt, és őrületbe kergette a Györöknél ácsorgó társaságot.
A futam után az eső
is elállt, sőt kisütött a nap és indult a keszthelyi mulatozás, ami
elsősorban
ide vonzza ezt a sok embert. Ezt az estét is kihevertük és mindenki
előkerült a
másnap reggeli rajtra. (részleteket nem írok)
ÖBÖL KUPA rajt 10 óra
Rajt 2-es É-i szélben, félszeles menetben A rajt után
a szokásos 3 perces szabály volt érvényben. A Habágyú felhúzta
még rajt
előtt a spit. A rendező motoros oda is ment és javasolta, hogy
csináljanak
büntető köröket, de Gömbi, a kormányos úgy döntött, hogy megy tovább
abban a tudatban, hogy nem volt benne a kiírásban.
A szél egyszercsak befrissült egy jó 3-as erősségre
és spivel lehetett raumban rohanni. Egyszercsak egy szélcsendes
területre értünk, ahol DK-i ½ szélben kreutzos menet volt északról jövő
hullámokkal.
A györöki bójánál majdnem totál szélcsend, így nehéz volt a bójához
eljutni.
Sőt elég erős áramlás is volt, ami nagyon kibabrált azokkal, akik É
felöl
közelítettek. A Lisa is épp, hogy előttünk vette ezt a bóját, mert
vissza vitte
az áramlás.
A második szakaszban elnyúlt a mezőny, mivel nyugatabbra egyre több szél volt. A második bójánál megint legyengült a szél, így összejött a három asso, (Elender, Habágyú, és a Vivasso)
A befutó szakaszban, ahol többször teljesen leállt a szél. Gömbiék
jól
taktikáztak, előbb kapták meg az É-ról frissülő szelet és szép forral
előttünk
futottak be, de a rajtnál történtek miatt kizárták a versenyből.
Az Öböl Kupát
végül mi vehettük át az esti díjkiosztón, ami elképesztően hosszúra
sikeredett.
Az est a szokásos táncmulatsággal zárult a kikötőben felállított,
óriásdobogón.
VISSZAFELÉ ÚT- Pünkösd hétfő- rajt 9 órakor
Gyenge szelet, és szép időt
jeleztek, ezért néhányan nem vállalták a hosszú versenyt a tűző napon,
és
taxival távoztak. A rajtnál egész jó kis K-i szél volt, csak sajnos
megint
elkövették a rendezők azt a hibát, hogy visszalőtték a rajtot. Fél óra
múlva
lehetett csak a kiírás szerint újra rajtolni, addigra szépen legyengült
a szél,
emiatt az egész futam katasztrofálisra sikeredett. Le is rövidítették,
és
Fonyódnál befutatták.
Érdekesség volt, hogy az Anna elkapta a Lisát, aki
Badacsony alá felhúzott és nem tudott vissza menni délre a fonyódi
befutóhoz.
Az járt jól, aki Györök után egészen kiment a nádas alá, és ott egy
nagy ívvel
„felkiflizett” Fonyódra.
Ezt csinálta a balatoni szelek nagy mágusa
Gömbi (Gömbös Lóránt ) és nagy fölénnyel nyert a többi, szelet
keresgélő asso
előtt, abszolútban a 4. helyen.
Az egyetlen izgalom az volt számunkra, hogy
Bessenyei Péter műrepülő lekaszabolja-e az árboc végét, mert elképesztő
alacsonyan és gyorsan repűlve üdvözölte a vitorlázókat és szabályosan
átment a célvonalon.
Miután
nagy nehezen befutottunk szerencsére el tudtuk intézni, hogy értünk
jöjjön egy
motoros.
